Vendég: Hernádi Judit, Gálvölgyi János

Az egyiptomi civilizáció az egyik legősibb a Földön. Történelme izgalmas és több mint 5000 évet ölel fel.

A latin bestia szó fenevadat, azaz vadállatot jelent. Egyértelmű kifejezés: egyrészt nem szelíd, másrészt nem növényi lényre utal. Mivel azonban aligha lesz lehetőség arra, hogy a zenetörténet méhlegelőin, erdei ösvényein járjunk, a Muzikális bestiák sorozat epilógusában Bősze Ádám zenetörténész gyűjti csokorba a muzsika históriáinak legszínesebb növényeit, ehető és mérgező gombáit.

A hard rock története: a Black Sabbath-tól a Uriah Heepig

Gimesy Péter művészettörténész rocktörténeti előadás-sorozata

Claude Debussy – Gustav Klimt
A múlt századvég és századelő emblematikus művészei, a szecesszió és a zenei impresszionizmus főalakjai, Bécs és Párizs legendái - két sűrű és intenzív élet 1862 és 1918 között.

Jászai Mari – Blaha Lujza
Két színpadi istennő, két napló- és emlékíró, két köztér-névadó: Blaha Lujza és Jászai Mari. A csalogány és a tragika, akik nélkül a magyar színháztörténet valósággal elmesélhetetlen lenne.

Herbert von Karajan – Szentkuthy Miklós
Lehunyt szemmel vezényelni meg bíborosi jelmezben áldást osztani, s csodált szent szörnyeteggé válni a nagyvilág koncertközönsége vagy a saját olvasótábor szemében. Vitalitás, karizma, rejtélyesség és misztifikáció - két életnagyságnál nagyobb példán.

Friedrich Nietzsche – Munkácsy Mihály
Két nyughatatlan szellem, két eltérő életstratégia, két századvégi összeomlás - és két problematikus utóélet, amelynek megártott a rossztörténelem, illetve a kátrány.

Jacques Offenbach – Heinrich Heine
Ugyan volt köztük majd' egy nemzedéknyi távolság, ám a hasonlóságok mégis szembeötlőek. Nemcsak a Rajna menti indulás, a családeredet, és nem is csupán Párizs. Gúny és érzelmesség az operettszínpadon meg a matracsírban.

Bősze Ádám és László Ferenc előadássorozata

Gioachino Rossini – Id. Alexandre Dumas
Kimeríthetetlen fantázia, hatalmas életmű, a kortársak és az utókor által egyszerre csodált és fejcsóválva kárhoztatott alkotói könnyedség - mindezeket Rossinival és az idősebb Dumas-val kapcsolatban egyaránt emlegethetjük. Két szenvedelmes haspók a XIX. századból.