Lana Del Rey, született Elisabeth Woolridge Grant (New York, 1985. június 21. –) amerikai énekesnő-dalszövegíró. Művésznevét a néhai hollywoodi színésznő Lana Turner és a Ford Motor Company brazil gyártású Ford Del Rey típusának nevéből alkotta meg. Számaiban egyfajta sötét, az ötvenes és hatvanas évek filmes világát, és kis mértékben…
Jelenleg nincs futó program!
Lana Del Rey, született Elisabeth Woolridge Grant (New York, 1985. június 21. –) amerikai énekesnő-dalszövegíró. Művésznevét a néhai hollywoodi színésznő Lana Turner és a Ford Motor Company brazil gyártású Ford Del Rey típusának nevéből alkotta meg. Számaiban egyfajta sötét, az ötvenes és hatvanas évek filmes világát, és kis mértékben a film noirt idéző hangulat jellemző, amelyet gyakran egészít ki a szövegek hasonló mondanivalója.
Stílusa
Az énekesnő stílusát az indie rock és a pop között szokták meghatározni, de számos stílus hatása érvényesül dalaiban a rock and rolltól a surf rockon és a hiphopon keresztül a keményebb hangzású zenékig. Saját magát egy interjúban tréfásan „gangster Nancy Sinatra” jelzővel illette, amit a sajtó azonban komolyan vett. Zenei stílusa nehezen meghatározható, sok forrásból merít, de az indie rockhoz áll legközelebb. Énekstílusa sokoldalúan alkalmazkodik a zenéhez, gyakran érezhetőek rajta a kedvenceinek hatásai. Összhatásában a törékeny baba és az öntudatos, számító wamp egyaránt jelen van – „Lolita ott rekedt a motorháztető alatt” – ahogy saját magát jellemezte. A legnagyobb hatást Kurt Cobain és a Nirvana, Elvis, a Flamingos és a Van Halen gyakorolták rá, de a különböző interjúkban számos más nagy előadót is megemlített már. Soha nem tanult énekelni, de iskolai vagy templomi kórusokban mindig is énekelt. Táncstílusát hawaii alapokra építette fel, Snoop Dogg-al és hiphoppal, no meg „ahogy jön” egyéni elemekkel tette sajátossá.
Lemezek
Első kislemezét 2008-ban adta ki, még Lizzy Grant néven, rajta a Kill Kill című számmal, amely nem csak címében, de hangvételében is Quentin Tarantino Kill Bill című filmjét idézte. Első „nagylemeze” egy New York-i kiadónál, a 5 Points Recordsnál jelent meg Lana Del Ray (sic!) címmel, 2009 februárjában (más forrás szerint 2010 januárjában). A lemez producere David Kahne volt, aki – többek között – Paul McCartneyval és a The Strokes-szal is dolgozott együtt. A lemezt az Egyesült Államokban kizárólag az iTunes-on keresztül lehetett megvásárolni.Az anyagot később, 2011-ben visszavonta, hogy saját nyilatkozata szerint azért, hogy az érdeklődést a készülő második lemezre irányítsa. Második albuma Born to Die címmel jelent meg 2012. január 27-én. A lemez listavezető lett többek közt az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Németországban és Franciaországban is.
A nagylemezről eddig öt kislemez jelent meg: a Video Games, a címadó Born To Die, a Blue Jeans, a Summertime Sadness (ez a kislemezdal csak Németországban, Ausztriában és Svájcban jelent meg hivatalosan) és a National Anthem című dalok. Mindegyik dalhoz készült videoklip is. 2012. szeptember 13-án adták ki a Ride című kislemezdalt, ami a hamarosan megjelenő Born To Die – The Paradise Edition című albumot hivatott beharangozni. Az album tulajdonképpen a korábbi, Born To Die című lemez bővített újrakiadása, amely nyolc új dalt tartalmaz majd. Az Egyesült Államokban Paradise címen EP formájában is elérhető lesz ez a kiadás kilenc dalos változatban (a Burning Desire című szerzemény a világ többi részén csak bónuszdalként szerepel a dallistán).
Wikipedia
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
