A két művet voltaképpen a hegedű központi szerepe köti össze. A katona történetében ugyanis a katona hegedűjéről kiderül, hogy hatalma van az ördög felett, ezért az ördög igyekszik megszerezni, a katona pedig visszaszerezni. A történet tanúsága szerint az emberi kapcsolatok és a szeretettség érzése nagyobb boldogságot ad, mint bármilyen, ördög által felkínált gazdagság vagy hatalom, de erre a katona keserves tapasztalatok árán jön rá. A mű egy kísérleti jellegű együttesre íródott, ugyanis a hét hangszeres mellett prózai előadókat, narrátor és táncost is találunk benne, aki a szereplők nonverbális gesztusait fejezi ki. A katona története Stravinsky egyik legnépszerűbb műve.

Ugyancsak a leghíresebb kompozíciók közé tartozik Vivaldi egy-egy szonett sorait is a kottába írta, melyek különböző pillanatokat jelenítenek meg az adott évszakból. A zene nemcsak a szonettek történetét követi, hanem számos hangutánzást is találhatunk benne, például madarakat, kutyát, mennydörgést, jégen való elcsúszást is. Vivaldi természetlátásának külön érdekessége, hogy bár élete nagy részében Velencében élt, meglepően sokszor megjelenik művében a paraszti világ, és bár azt gondolnánk, hogy a velencei nyár maga a felüdülés, Vivaldi művében sokkal nagyobb hangsúlyt kap a vihartól való félelem, a bágyadtság, és az időjárásra való panasz. Ez a szerkesztésmód igazán ritkának számított a korban, mint ahogyan egyik-másik tétel hangneme is. Nem véletlen tehát, hogy mű kitűnt korabeli versenyművek és programzenék korából, és ma is az egyik legismertebb Vivaldi-műként ismert.

ELŐADÓK:
Molnár Piroska - mesélő
Bezerédi Zoltán - ördög
Kokas Katalin - hegedű
FAB Ensemble

Vezényel: Kelemen Barnabás