3
Ne most, drágám!
A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak....
more
Buy tickets
Keress élményt - Tervezz útvonalat - Utazz Magyarországon
A történet középpontjában szeretők, nercbundák, illetve hiányosan öltözött nők állnak....
more
Lehet, hogy a görcsös férfivágyak, de az is lehet, hogy a női könnyűvérűség szimbóluma a nercbunda, de az biztos, hogy ahol nercbunda van, ott valaki nagyon akar valamit, és történetesen általában ugyanazt. John Chapman és Ray Cooney azonban nem hagyja hőseit egykönnyen győzni, így a szimpla szerelmi háromszögnek indult sztori gyorsan csaknem tucatnyi egymásba fonódó „ki-kivel?”-jellegű gordiuszi csomóvá alakul, lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe sodorva a kis szőrmeszalon szüntelen hantázó tulajdonosait.
Sűrűsödő időközökben jelennek meg házasságtörő férjek és feleségek, megsokszorozódnak a hölgyekről le és felkerülő különböző ruhadarabok. A negyedik emeleti szőrmeszalon ablakából a legváltozatosabb öltözékek és használati tárgyak röpködnek. Szállnak a bundák...
A történet valami nagyon jellemzőt mutat meg a tesztoszteron agyra gyakorolt hatásáról: amikor a férfiban csak a „szent cél” marad, mint éltető erő, amely mindent megbolygat maga körül. A szerzők elfogulatlanságára utal, hogy női hőseik sem „gondolkoznak” ennél sokkal bonyolultabban, csak míg az ő vágyaik már jórészt tárgyiasultak, addig a teremtés koronája még mindig a természetben keresi a pillanatnyi eufória élményét.
Szereposztás:
Gilbert Bodley – NAGY SÁNDOR
Arnold Crouch – CSONKA ANDRÁS
Janie McMichael – FÉSŰS NELLY / CSÁKI EDINA
Miss Tipdale – ZORGEL ENIKŐ
Maude Bodley – MOLNÁR GYÖNGYI
Harry McMichael – PUSZTASZERI KORNÉL
Sue Lawson – CSÁKI EDINA / HOLCZINGER SZANDRA
Mrs. Frencham – FEJES SZANDRA / MIKLÓS KRISZTA
Frencham fregattkapitány – VENYIGE SÁNDOR
Mr. Lawson – JANIK LÁSZLÓ
Miss Whittington – HENCZI EMMA / GÉCZI OLÍVIA
Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmeztervező: MOLNÁR SZILVIA
Rendező: VENYIGE SÁNDOR
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits…
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
