Keress élményt - Tervezz útvonalat - Utazz Magyarországon
Helyszínek
Események
Kiemelt szálláshelyek
Útitervek
Élmény ajánlat piactér
Jegyértékesítés
Szállásfoglalás

Partner belépés Regisztráció

Program


Spartacus
10

Spartacus

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Seregi László - Aram Iljics Hacsaturján: Spartacus
neoklasszikus Táncdráma 
Az előadás megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. 
Az előadás hossza 2 óra 45 perc két szünettel

Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt. „A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak.” (Seregi László)

Karmester: Thomas Herzog, Hontvári Gábor
Spartacus, rabszolgavezér: Scrivener Louis, Kekalo Iurii, Balázsi Gergő Ármin, Massara Luca
Flavia, Spartacus felesége: Yakovleva Maria, Beck Maria, Melnyik Tatyjana, Lee Soobin
Crassus, római hadvezér: Zhurilov Boris, Melnyik Vlagyiszlav, Radziush Mikalai, Barbieri Raffaello
Közreműködik a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Koreográfus: Seregi László
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Koreográfus asszisztense: Kaszás Ildikó
Próbavezető balettmester: Beliaevskii Stanislav, Dunets Anastasia, Kohári István, Leblanc Gergely, Pongor Ildikó, Szirb Győrgy

Zeneszerző: Aram Iljics Hacsaturján
Szövegíró: Seregi László

Cselekmény
I. felvonás

1. kép
Róma. A Via Appia mellett keresztfák sorát látjuk, rajtuk megfeszített rabszolgák. Köztük van a haldokló rabszolga-vezér, Spartacus is. Katonák kíséretében érkezik a győztes hadvezér, Crassus, a rabszolgalázadás leverője, aki indulattal néz meghurcolt és legyőzött ellenfelére. Spartacus keresztje alatt Flavia, a felesége virraszt. Az asszony könyörögne férje életéért, ám Crassus nem figyel rá. Spartacus haláltusájában visszaidézi az eseményeket: összesűrítve lejátszódnak előtte a felkelés eseményei. 

2. kép
Crassus és nemes barátai elhatározzák, hogy Capuába mennek, a gladiátorképzőbe. 

3. kép
A capuai gladiátoriskola. A rabszolgák szokásos gyakorlataikat végzik. Batiatus, az iskola tulajdonosa kiszemeli Spartacust, majd rövid küzdelemben leteríti a férfit. A rabszolganők vízzel kínálják az elcsigázott harcosokat. Megérkezik Flavia, Spartacus felesége is, akire szemet vet Batiatus. Vendégek érkeztét jelzik a harsonák: Crassus jön barátaival, Canusszal, Claudiával és Júliával. Crassus kiválaszt négyet a felsorakozó rabszolgák közül. A thrák Crixus a júdeai Gáddal, az afrikai pedig Spartacusszal küzd majd életre-halálra. Amikor férjét kiválasztják, Flavia a gladiátorok közé rohan, és ájultan esik a földre. 

4. kép
A viadal előtti éjszakára közös cellába zárják a négy gladiátort, de még sokáig nem jön álom a szemükre. Spartacus marad ébren legtovább. Flavia beszökik a cellába, hogy férjétől elbúcsúzzon. Az alvók felébrednek, így közösen búcsúznak a Nőtől, az élettől. 

5. kép
A gladiátor viadal színhelye. Az első párviadalban Gád megöli Crixust. A két összecsapás közötti szünetben táncosnő szórakoztatja a vendégeket. Spartacust ezalatt a páholyba kísérik, hogy a hölgyek közelről szemlélhessék meg izmait. A táncosnőről Spartacusnak szerelme, Flavia jut eszébe. A második párviadalban Spartacus egy késsel száll szembe a szigonnyal és hálóval küzdő afrikaival. A fekete felülkerekedik, ám ahelyett, hogy megölné a gladiátort, őrjöngő dühében a rómaiak páholya ellen fordul. Lázadása reménytelen, és bár több katonát megsebez, végül az egyik őr végez vele. Az afrikai Spartacus karjai között hal meg. Spartacus tehetetlen dühében a földbe döfi kését. 

6. kép
Az afrikai tetemét a rabszolgák elrettentéséül az udvar rácsból készült falára akasztják. Spartacus éjjel kiszökik a cellájából, és a holttest előtt állva, bosszút fogad. Miután egy felé közeledő őrt megölt, kiszabadítja Gádot és a rabszolgákat. A felkelők megölik az őröket, majd kitörnek az arénából. 

II. felvonás

1. kép 
Évekkel később Crassus két barátnőjével felkeresi a romba dőlt capuai arénát. A hadvezért emlékek gyötrik. Felidézi a gladiátorok, a halott afrikai, Spartacus és a neje, Flavia alakját is. 

2. kép
Crassus nyári palotájában vendégekkel múlatja az időt. Claudia és Júlia mellett maga is táncol, majd az előkelő társaság féktelen mulatságba fog. Eközben kint, Spartacus vezetésével gyülekezik a rabszolgasereg. Betörnek a palotába, ahonnan mindenkit elűznek, majd megünneplik győzelmüket. Elfogják Crassus barátját, Canust, és párviadalra kényszerítik egy római katonával. A harcban mindkét férfi megsebesül, ám a rabszolgák megkímélik életüket. 

III. felvonás 

1. kép
Róma. A szenátusban izgatott vita zajlik épp, amikor a capuai rabszolgatábort megjárt sebesült katona betántorog, és a szenátorok szeme láttára meghal. Crassus letakarja a holttestet, majd a katona kardját magasra emelve jelzi, hogy a szenátus támogatásával a rabszolgák ellen induló sereg élére állt. 

2. kép
A rabszolgafelkelést leverik. A seregnek menekülnie kell. Az utolsó táborhelyen Spartacus és Flavia lírai szépségű duettben búcsúzik egymástól és az élettől. A rómaiak bekerítik a tábort, Spartacust elfogják, ám az asszony megmenekül. 

3. kép
Flavia képzeletében megjelenik a győztesek diadalmenete. 

4. kép
A nyitó kép helyszíne: Spartacus meghal a keresztfán, Flavia egyedül maradt gyászával. Spartacus és társai halálával már csak az asszony az, akiben ott él a szabadságért vívott harc emlékezete.

Bemutató: 1968. május 18. 

Ajánlatunk


Mozart-nap 5. A Concerto Budapest egész napos programsorozata Művészeti vezető: Keller András Házigazda: Batta András

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Regisztráld turisztikai helyedet, eseményedet vagy regisztrálj felhasználóként!