"Öreg csont, ifju csont Rajta-rajta-rajta"

Weöres Sándor, egyszerre tud mindenkihez szólni és mindenki nevében megszólalni. Gyermek, nő, férfi, nemtelen létező egyszerre tud lenni. A zene segítségével szeretnénk megnyitni az utat ezeknek a gyönyörű, nagyobb lélegzetvételű verseknek, hogy egészen a lelkünk legmélyére jussanak. A dalok saját szerzemények, egy közös műhelymunka eredményei, Vitus Eszter zenei vezetésével.

Az elhangzó versek: Első szimfónia, Második szimfónia (részlet), Harmadik szimfónia,
Kilencedik szimfónia (részlet), Tizenegyedik szimfónia (részlet), Galagonya, Tündér

A dalok között Tóth András beszélget a versekről, magával és a közönséggel.

"Emelkedj, tetőtlen jókedvem, te röpke, szánalommal tekints sziklákra, rögökre: mért vannak örökre, mikor csak a mulandó lelhet örömökre?"

ének: Antóci Dorottya, Tóth András
zeneszerző és zongora: Vitus Eszter
hegedű: Cseke Gyöngyvér/Kiss-Varga Roberta Izabella