Hagyományok, Strauss, osztrák-magyar békeidők, elegancia és persze valami új: a Budapesti Kongresszusi Központ termét a zenékre koreografált fény-szimfóniák öltöztetik fel.

A tbiliszi születésű Giorgi Gigashvili sokáig álmodni sem mert zongoraművészi karrierről, mégis az elmúlt években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, kezdve a vigói megmérettetéssel, ahol idolja, Martha Argerich volt a zsűrielnök.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ünnepi koncertje

FŐPRÓBA
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni, K. 527
vezényel és rendezi: Fischer Iván

Koncertszerű operaelőadás négy felvonásban, egy szünettel, olasz nyelven

Lucie Horsch – barokk furulya
Justin Taylor – csembaló

Cakó Ferenc homokanimációi a Duna String Orchestra-val
Cakó Ferenc animációs filmjei közül a homokanimációs filmek hozták számára a legtöbb nemzetközi sikert. Ebből a műfajból fejlesztette ki a művész az élőben vetített homokrajz előadást.

KAMARAZENEI HANGVERSENY

Nyári szabadtéri előadás, a Benczúr Ház Rendezvényközpont kerti színpadán!

A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat az intézmény alapításának 150. évfordulója alkalmából. Az egykoron zeneszerzést vagy hangszerelést oktató zeneakadémiai tanárok szerzeményeiből is válogat az Új Liszt Ferenc Kamarakórus.

A 2025/2026-os évad nyitóhangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az együttes főzeneigazgatója, a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével mindenekelőtt jóleső visszatekintésre invitálja közönségét, megszólaltatva Lalo operája, az Ys királya nyitányát,
amely a mű magyarországi bemutatójának közelmúltbeli sikerét idézi fel.

Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?

Áriák, kettősök és zenekari részletek Verdi és Puccini operáiból

HEGEDŰS ENDRE és a BUDAPEST PIANO QUARTET hangversenye

Vonzások és választások
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.

Balogh Ádám és Ránki Fülöp két kiváló fiatal magyar művész, akik az Y generáció sorozat keretében lépnek fel a Zeneakadémián, különleges kétzongorás átiratokat megszólaltatva.

Közreműködik: Concerto Budapest, Balázs János
vezényel: Keller András

A Ferencsik bérlet hangversenyei a 2025/2026-os évadban is elsősorban a bécsi klasszikusok kedvelői számára kínálnak élményekben gazdag órákat.

Dohnányi-bérlet 2. hangverseny

Grandioso IV./1.

Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál díját és aranyérmet hozott el a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyről. A fiatal pianista ezúttal a kései bécsi szonátastílus két legnagyobb alakja, Beethoven és Schubert darabjait tűzi műsorára.

BARTÓK // Balázs / Vörös / Sebestyén / Keller

BARTÓK: Falun – Három jelenet női énekhangokra és kamarazenekarra, BB 87b
BARTÓK:2. (G-dúr) zongoraverseny, Sz. 95
BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11 (1911), Sz. 48, BB 62

„Zárókoncert | Átváltozások”

Milyen nagyszerű, ha a ködös novemberbe tavaszt tudunk varázsolni! Két híres tavaszmuzsika közt egy felemelő, dallamokkal teli ősbemutató. Csupa ritmus, csupa lüktetés és életerő!

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.