Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. A magyarországi szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítésére, a könnyebb jövő reményében.

Fókuszban a koreográfusok sorozatban ezúttal a legendás nyíregyházi táncműhely mutatkozik be, szűkebb pátriája, Szabolcs sokszínű tánckultúráját, örökségét hozza el Budapestre. A Nyírség Táncegyüttest közel 40 éve vezető Demarcsek György és jelenlegi művészeti vezető társa, egykori tanítványa, Éder Róbert az estet közösen jegyzik.

Az Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület és a Magyar Állami Népi Együttes Közös ég alatt című előadása immár hatodik alkalommal mutat színes képet az összmagyar néptánckultúráról. Az idei előadásban – a tavalyi évhez hasonlóan – két markáns műhely fiatal táncosai találkoznak a színpadon. A fővárosi agglomeráció hagyományőrző közegét a Bagi Muharay Hagyományőrző Táncegyüttes utánpótlás korú táncosai képviselik, míg a dél-alföldi néptáncoktatás és tehetséggondozás egyik meghatározó műhelyeként a Deszki Tiszavirág Néptáncegyüttes utánpótlás csoportjai mutatkoznak be.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.

Az előadás végigvezeti a nézőket egy csodálatos népzenei világon, amely a felvidéki Zoboraljától egészen a moldvai csángók zenéit és táncait eleveníti fel. Olyan dallamok is hallhatóak, melyek Kodály ismert műveiből csenghetnek a fülünkben.

Hét művész, hét különböző nézőpont és kifejezési forma egyesül ebben a műsorban, hogy közösen beszéljünk a hagyományainkról. Magyarország legszebb táncai, zenéi kerülnek terítékre új folklórelőadásunkban, mely határon túli táncantológiáink ívét hivatott méltón zárni.

A Guliba Társulat mesés, táncos előadása

György vitéz és a kecskéjét kereső pásztor története

A Martin György Néptáncszövetség több, mint 30 éve rendezi meg a NÉPTÁNCANTOLÓGIÁT, a néptáncosok országos, téli ünnepét. A reprezentatív színházi bemutatón, az elmúlt esztendő kiemelkedő néptáncegyüttesei, alkotói, legjobb koreográfiái szerepelnek. A válogatás érdekessége, hogy mindössze egyetlen alkalommal kerül a közönség elé. A hagyománynak megfelelően, a műsorban idén is több mint 500 néptáncos és népzenész lép színpadra és eleveníti meg a Kárpát-medence sokszínű, kivételesen szép és értékes népművészetét.

Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület Gyermek Néptáncantológia című előadása az egyesület legreprezentatívabb megmutatkozása minden évben.

Az Elfújt emlékek egy emberi életet mutat be, olyan történetfoszlányokon keresztül, melyek igaz alapokon nyugszanak, és mert valóságosak, valódi érzelmek dinamikája feszíti a táncot és a zenét.

Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.