Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Tökéletesen ismeri az embert: a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. Velencei boszorkánykonyhájában maga kísérletezi ki a vígjátéki trükkök nagy részét, s persze sokat vesz át a commedia dell’ arte hagyományából is. Harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem feltétel nélkül szereti is egyszerű és gyarló, ám éppen ezért végtelenül emberi szereplőit.

Egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok és asszonyok ugranak egymásnak, s nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. A kibogozhatat-lannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát (e.: kioddzsát). Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?

(A Pesti Magyar Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója)