A mesejáték főhőse Csalóka Péter ravasz fickó, akinek egy szavát sem lehet elhinni. Nem csoda, hogy a kapzsi, telhetetlen, gőgös és rettentő ostoba bírónak úton-útfélen túljár az eszén. Ráadásul agyafúrt ötletei igencsak szépen hoznak a konyhára. Nem kis szerepe van ebben Csalóka Péter hű hitvesének, Csalóka Péternének..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, March 11 2011 2:00PM
Weöres Sándor: CSALÓKA PÉTER - mesejáték
Weöres Sándor gyermekdarabját, melynek alapjául a Csalóka Péter című székely népmese szolgált, a költő klasszikussá vált gyermekversei gazdagítják. A Csalóka Pétert ősbemutatója a budapesti Bábszínházban volt 1976-ban.
A mesejáték főhőse Csalóka Péter ravasz fickó, akinek egy szavát sem lehet elhinni. Nem csoda, hogy a kapzsi, telhetetlen, gőgös és rettentő ostoba bírónak úton-útfélen túljár az eszén. Ráadásul agyafúrt ötletei igencsak szépen hoznak a konyhára. Nem kis szerepe van ebben Csalóka Péter hű hitvesének, Csalóka Péternének, aki férjével nem rest gulyást termő üstöt és emberszelídítő trombitát rásózni a hiszékeny bíróra. Péter „csodatévő” portékái révén a történet végére alaposan megkopasztja és móresre tanítja a rátarti bírót.
Weöres Sándor a magyar nyelv bravúros mestere, költő, író, műfordító, irodalomtudós. Több nemzedék nőtt fel dallamos, szinte zenei hatású gyermekversein.
Közreműködők:
Csúfolódók, Pandúrok, Békák, Parasztlányok és mások:
Szakter Ivett, Üllei-Kovács Gizella, Zsilován Ágnes
Díszlet-jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Zene: Weber Kristóf
Zenei asszisztens: Kovács Gábor
Súgó: Mészáros Ági
Ügyelő-rendezőasszisztens: Bacsa Erika
RENDEZŐ: SÁNDOR JÁNOS
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
