A Nézőművészeti Kft. Dániel András írásai alapján készült előadása kintről és bentről, együttről és különről, gombócevésről és a helyes
kanyarodásról – nem csak felnőtteknek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 28. hétfő, 19:00
Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém
A Nézőművészeti Kft. előadása
Kicsibácsi – Katona László
Kicsinéni – Jankovics Anna
Imikém – Jaskó Bálint
Jelmez: Pirityi Emese
Díszlet: Játéknap Csapat
Bútor: Redone Projekt
Mozgás: Méhes Csaba
Zene: Marton Róbert
Dalszöveg: Marton Róbert és Dániel András
Fény-Hang: Ács István
A rendező munkatársa: Fábián Ilona
Színpadra alkalmazta és rendezte: Gyulay Eszter
Asszisztens: Fábián Ilona
Rendező: Gyulay Eszter
„– Egyvalamit nem szeretek: sietni – szólalt meg egy augusztusi késő délutánon Kicsibácsi. – Itt van például a nyár. Amilyen hirtelen jön, egy napon – és ez, akárhogy is nézzük, nem egy távoli nap – ugyanolyan váratlanul, akárha sürgős dolga támadt volna, odébbáll innét. – A nyár – biccentett Imikém, s fülén megvillant a fény, mint egy játék bádogvaku.”
Képzeljük azt, hogy van valahol egy hely, odabent. Ezen a helyen él Kicsibácsi és Kicsinéni meg Imikém, a bádognyúl, aki igazából… Na
mindegy, ez bonyolult, elég annyi, hogy ő is ott lakik velük. Kint épp nincs semmi, legalábbis semmi olyan. Úgyhogy ők hárman nem is mennek sehova. Minek mennének, otthon is bőven akad csinálnivaló! Úgy saccperkábé: minden. Ami azért, lássuk be, korántsem kevés! Találmányok, kísérletek, elképesztő kalandok, mi több, olykor egy-egy világverseny is – csupa olyasmi, amihez Kicsibácsiéknak (na meg Imikémnek) ki sem kell dugniuk az orrukat az ajtón. Ahogy nekünk sem, ha már úgy alakult, hogy mi is ott lehetünk velük. Legalábbis képzeljük azt…
„Nagyon szeretek maradéktalanul lelkesedni egy előadásért, örülök, ha valami egészében is tetszik, nemcsak egyes részleteiben.
A „Kicsibácsi”-t minden tekintetben tökéletesnek érzem, és nemcsak a minősége kiváló, és fontos a mondanivalója, de JÓ IS NÉZNI, igazán lehet élvezni minden percét. Sőt: segítséget ad a nézőnek ahhoz, hogy átvészelje a hétköznapi élet nehézségeit, a jelen bizonytalanságát.
FELTÉTLENÜL NÉZENDŐ!!
A Nézőművészeti Kft. számomra most egy olyan „csúcs művet” hozott létre, amelyik nemcsak várakozáson felül JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, hanem egyszerűen elmondható rá, hogy éppen olyan, amilyenre szükségünk van most.”
Makk Zsuzsanna – https://mezeinezo.blog.hu
„Az előadás megszólított, kérdéseket vetett fel magammal és a világgal szemben, filozófiáról beszélt, létezésről, önértékelésről, identitásról. Gondolatokat indított, hogy felfelé vigyen a (személyiség)fejlődésben. A zseniális humorú darab, amit végigkacag a nézőtér, tele van őrültnek látszó gondolatokkal, hasonlatokkal. Éppen úgy, ahogy az ember fejében zsongnak össze-vissza a gondolatok. A dió metaforája is könnyen értelmezhető. A dióbél és az agy túlságosan hasonlatosak. A kemény csont
mögött a fejünkben ott laknak a hangok.”
Izer Janka – https://helyorseg.ma
Külön köszönet Lengyel Csabának, Túri Lajosnak, Gyulay Erikának és Szabó Lászlónak.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Vajon hány búzaszem kell a boldogsághoz? A Kiskakasnak és a Gazdaasszonynak csak egy kevés jut minden napra, mégis vidáman élnek. Egy nap azonban a Kiskakas pénzt talál a szemétdombon.
Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.
Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
