Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, May 11 2025 7:00PM
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált. A dráma számos színházi díjat elnyert, 2010-ben pedig film készült belőle, amelyet a legjobb idegen nyelvű alkotásért járó Oscar-díjra jelöltek.
A Futótűz középpontjában egy család áll, ezen belül két generáció: Nawal, az anya, aki túlélt egy háborút, és külföldre emigrált, és az ő két gyereke, egy ikerpár, Jeanne és Simon, akiknek már nincs közvetlen élményük a háborúról, de az mégis hatással van az életükre. A darab egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot. Jeanne és Simon először tiltakoznak a feladat ellen, de végül nem hagyja őket nyugodni a múlt kérdése. Saját gyökereik nyomába erednek, és a nyomozás során egyre jobban megismerik Nawal történetét: belemerülnek a múlt borzalmaiba, és elkezdik tisztán látni, hogy az anyjuk miért burkolózott közös életük során titkokba és elhallgatásokba.
Wajdi Mouawad a nyomozás közben egy olyan háború időszakába kalauzolja el a nézőt, amely a helyiek és a bevándorló menekültek közti konfliktusból robbant ki. A mű attól válik remekművé és általános érvényű színdarabbá, hogy Mouawad nem egy konkrét történelmi valóságra koncentrál, hanem a téma költőiségét bontja ki. A háború értelmetlensége, pusztító ereje mellett a dráma központi témája a tudás és az emlékezés kérdése. Nawal, amikor először elhagyja az otthonát, a korlátokkal teli falut, azzal emelkedik ki közülük, hogy megtanul írni és olvasni. Amikor visszatér, beleírja nagyanyja nevét a sírkövébe – megőrizve ezzel az emlékét. A tanulás, az írás és a dokumentálás: ezek segítik hozzá Nawalt egy magasabb szintű élethez és a felvilágosult gondolkodásmódhoz.
A későbbi események mégis pont a modern eszmékbe vetett hitét kérdőjelezik meg: kihívást állítanak elé, hogy tud-e szembenézni az igazsággal, és végül képes-e a megbocsátásra. A Futótűz a tudás (és átvitt értelemben az egész kultúra) értelmének bizonytalanságáról és a hithez való visszatalálásról szól.
A jelenkor a kérdések korszaka: a migrációs hullámok megváltoztatják Európát (közvetve az egész világot), ez pedig bizonytalanságot és félelmet szül az emberekben. Mindeközben a különböző nemzetiségek egymás mellett élése önvizsgálatra is figyelmeztet minket. A Futótűz ennek az önvizsgálatnak tulajdonképpen programadó darabja.
Fordította: Molnár Zsófia
A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Mert egy sztár élete igazi cirkusz! Barátok, szerelmek és rajongók, számító ál-celebek nyüzsögnek körülötte és igyekeznek kisajátítani maguknak.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zenés játéka Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán, a Pannon Várszínház előadásában.
