A Máté-passió Bach legnagyobb műve, mely nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a mű feledésbe merült. 1829. március 11-én, az eredeti előadás után egy évszázaddal a darab Felix Mendelssohn-Bartholdy vezényletével újra megszólalt Berlinben. A zeneszerző karmester a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a művet, egyharmadával megrövidítette, hatalmas (158 fős) kórust, és ehhez illő nagyzenekart alkalmazott. A nagy sikerre való tekintettel Bach születésnapján, március 21-én megismételték a hangversenyt, amely jelentős társadalmi eseménnyé vált, jelen volt az udvar és a korbeli német értelmiség színe-java. Ez indította el a Bach-reneszánszot, tágabb értelemben a régebbi zenék feltámasztásának szokását is.

Évad szereposztás

Karmester N.N.
Evangelista Szigetvári Dávid
Jézus Kovács István
Szoprán Fodor Gabriella
Alt Schöck Atala
Tenor Megyesi Zoltán
Basszus Cser Krisztián

Alkotók

Rendező M. Tóth Géza
Látványterv és animáció M. Tóth Géza / Fekti Balázs / Krizsanics Antonin / Gerdelics Miklós / Nagy Tibor
Konzulens Czakó Zsolt
Karigazgató Strausz Kálmán
Közreműködik Kodály Kórus Debrecen / Óbudai Danubia Zenekar