A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet. A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2011. April 21. Donnerstag, 19:00
A Gyulai Várszínház és a Forte Társulat bemutatja
Erkel Ferenc: Sakk-játék
Hang és háború
„Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről,
a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
(Erkel Ferenc)
A Gyulai Várszínház elhatározta, hogy 2010-ben, az Erkel-évben rekonstruálja az elveszett művet, amelynek megvalósítására Horváth Csabát és a Forte Társulatot kérte fel. A nyáron elkészült egyfelvonásos táncjáték szövegkönyve Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet.
A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
2010-ben Erkel Ferencre emlékezünk, aki 1810-ben Gyulán született. A Gyulai Várszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy a város nagy szülöttének műveit rendszeresen műsorra tűzze: 1991 és 2007 között Erkel Ferenc összes operáját bemutatta a Kolozsvári Állami Operával közösen. Jelen esetben egy régen feledésbe merült művet konstruált újra az alkotógárda.
A darab története a 19. század közepéig nyúlik vissza. A Nemzeti Színház 1853. február 2-án egy pantomim játékot mutatott be Sakk-játék címmel, amely a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. A szóban forgó táncjáték szerzője Erkel Ferenc volt, amelyről partitúra, szövegkönyv nem maradt fenn, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Erkel Ferenc tehát nemcsak a magyar zeneművészetnek, de a honi sakktörténelemnek is emblematikus alakja. Az előadás zenéjét nagyrészt Erkel szerezte, de a kor szokása szerint felhasznált népszerű táncdallamokat is.
Szöveg: Szálinger Balázs
Díszlet-jelmez: Kentaur
Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között. A két ember, akik mindenben egymás ellentétei, az intézményes házasság életképességét vizsgálja a férfi–női kapcsolatok archetípus helyzetein keresztül: szerelem és szabadság, elköteleződés és menekülés, vágy és félelem, humor és fájdalom. A múlt felidézésével, félelmeikkel és vágyaikkal való szembenézéssel és mindazzal, amit ki se mernek mondani. Vajon a szerelem elegendő lesz-e ahhoz, hogy elsimítsa a jellembeli, kulturális és nemzeti különbségeket, valamint a környezet nyomását? Az előadás horvát–magyar koprodukció, melyben mindkét országból szerepelnek színészek.
A VILÁG ELSŐSZÁMÚ UTAZÓ ŰR KIÁLLÍTÁSA ÉRKEZIK AMERIKÁBÓL BUDAPESTRE! ETELE PLAZA – 2026.03.06. FIGYELEM CSAK 3 HÓNAPIG!
Zenei bravúr: Beethoven és Rachmaninov 3. zongoraversenyével tér vissza Balog József, aki főnixmadárként, betegségéből újjászületve varázsolja hatalmas ünneppé a Danubia szezonzáróját a Zeneakadémián.
Az 50 éves Kecskemét Táncegyüttes évadzáró műsora – Jövőnk hagyományában
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Opera IC Audiofil sorozat
A végzős koreográfus hallgatók egyéni koreográfiáikban vallanak önmagukról. A két részes estben betekinthet a közönség a táncművészet formálóinak, a koreográfusoknak…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
