Jókai Mór 74 éves korában, 1899. szeptember 16-án Budapest Székesfőváros V–VI. kerületi anyakönyvi hivatalának Gyár utcai épületében feleségül vette „a korban hozzá illő”, 20 éves zsidó színésznőt, Grosz Bellát. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, June 20 2025 6:00PM
Az író titokban akarta tartani házasságkötését és vejének, Feszty Árpádnak, a nászútra való elutazása után cselédje útján kézbesítendő levélben kívánta csak tájékoztatni döntéséről még a legközelebbi családtagjait is. A nősülési szándékairól szóló pletykák azonban már a Grosz Bellával közös balatonfüredi nyaralás után nyilvánosságot kaptak némely újságcikkekben, amelyeket ekkor még eléggé agresszívan cáfoltak, és végül cselédje is szólt Feszty Árpádnak a tervezett házasságkötés és elutazás előtt néhány nappal.
A családtagok rögtön aktivizálódtak a házasság megakadályozása érdekében, amelyben olyan közéleti személyiségek is komoly szerepet vállaltak, mint Hegedűs Sándor, kereskedelmi miniszter, az író unokahúgának férje, valamint Dárday Sándor, az Állami Számvevőszék alelnöke. A házasság megakadályozásának hatékony eszközeként az is felmerült, hogy Jókai Mórt elmebeteggé nyilvánítják és gondnokság alá helyeztetik, így téve őt jogi értelemben cselekvő- és házasságképtelenné, de végül is csak Dárday Sándort bízták meg azzal, hogy szerkesszen meg és állítson össze egy memorandumot Jókai házasságkötésének körülményeiről és az azt megelőző napok eseményeiről.
Felmerül az a fontos kérdés, hogy rekonstruálható-e utólag, hogy mi volt a családtagok szándéka ezzel a memorandummal? Megállapítható-e 126 év távolából, hogy Jókai pusztán egy szerelem bolondjává válva határozta el magát a másodszori nősülésre 1899 nyarán és őszén, vagy csakugyan az időskori író hanyatlóban lévő mentális állapotát használta ki az epreskerti művésztelep, a Jókai és Feszty család szűkebb pátriája közelében, de egy térbeli-társadalmi választóvonal másik oldalán, a Szondy utca környéki külső-terézvárosi slum-ban élő Grosz Bella a Jókai révén elérhető felsőosztályi jólétre és társadalmi felemelkedésre vágyva?
A képről:
A budapesti Jókai-szobor felavatása 1921-ben. Az ünnepségen részt vettek: Horthy, József fõherceg, Hegedűs Lóránt, Sipőcz Jenő, Jókai özvegye, rokonai. Az avatóbeszédet Berzeviczy Albert, a szoborbizottság elnöke mondta.
Öt egyetemista vacsoravendégeket hív az otthonukba, hogy azokkal a társadalom nagy kérdéseit megvitassák, és akikkel nem értenek egyet, azokat megölik. Legnagyobb ellenfelük a megosztó véleményvezér és egyben sztár tévés személyiség, Norman, aki egy este meglátogatja a gyilkos társaságot… Véres komédia korunk társadalmi kérdéseiről, az egyik főszerepben egy palack mérgezett bor.
Világhírű bűvészek és az ország legjobb illuzionistái együtt, egy vadonatúj műsorban!
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra.
Babaróka 3+ 100 perc, 1 szünettel Bábtechnika: bunraku
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
