Top Dogs – vagyis Nagykutyák. Topmenedzserek, akik korán és gyorsan értek el látványos sikert valamelyik multinacionális vállalatban. Megmászták a szamárlétrát, átgázoltak mindenkin, és most értetlenül nézik, ahogy rajtuk gázol át a rendszer. Ők a szereplői Urs Widmer svájci születésű próza- és drámaíró darabjának, amely egy kirúgott menedzsereknek szervezett tréningen játszódik. Itt próbálnak a vesztes közép- és csúcsvezetők ismét visszakapaszkodni a boldog győztesek közé, itt tanulják meg, hogyan kell újra pozitívan hozzáállni az élethez, hiszen a negatív kisugárzás nem kelt jó benyomást a munkaerőpiacon. Különböző szerepjátékok során gyakorolják, hogyan mosolyogjanak akkor is, ha utálnak valakit, hogyan hazudják magukat energikusnak, vidámnak, nyitottnak, fiatalnak, hogyan keltsenek jó benyomást a saját eladhatóságuk érdekében – mert különben nem marad más számukra, mint a valóság. És a valóság korántsem „happy”: a mélyén ott a félelem, a magány és a létbizonytalanság.

A darab 1996-ban keletkezett, abban az évtizedben, amelyben a multinacionális cégek megjelentek Magyarországon is, és magukkal hoztak egy új fogyasztói kultúrát, a hozzá tartozó nyelvvel és embertípussal együtt. Ez a kultúra ma már a mindennapjaink része, ahogyan az is, hogy egyik pillanatról a másikra utcára kerülhetünk, kieshetünk a rendszerből. És onnan nagyon nehéz a visszaút. Urs Widmer Top Dogs-a erről a fenyegetettségről szól, sok humorral és sokkoló éleslátással.